A regi vilag szellemes asszonya Gonda Bela

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

a mqv�szi ipart is rendk�v�l fellend�tette s
az emberek t�zezreinek adott kenyeret. Mikor
88
azonban a f�nyqz�s �s a pazarl�s m�r telje-
sen elfajult, amikor ha n�h�ny t�zezernek ju-
tott is keny�r, de millióknak �s millióknak
m�r nem, akkor term�szetesen kit�rt a leg-
brut�lisabban a reakció s egy Qr�letes forra-
dalom k�p�ben rombolt �s gyilkolt �veken �t.
S �rdekes, hogy az a sok g�l�ns d�ma �s
lovag, amikor beb�rt�n�zt�k Qket, tov�bbra
is a g�l�ns szalón�letet kultiv�lj�k, ott is
megQrzik ked�ly�ket, t�rsas�gbeli szok�saikat.
Amik�pen egy r�gi szellemes mond�s szerint
a nagy f�ldreng�sekkor, amikor h�zak omol-
nak �ssze, n�ha teljesen �pen marad egy kis,
t�r�keny porcell�nfigura, avagy egy cser�p
vir�g, ak�pen marad �rintetlen abban a nagy
�sszeoml�sban az Q g�l�ns szellem�k, amikor
a St. P�lagie b�rt�nben mqkedvelQ sz�nielQ-
ad�sokat rendeznek, melyeken a h�rhedt hó-
h�rt, Fouquier Tainvillet is kifigur�zz�k. �p
�gy bókolnak egym�snak, �p �gy k�ltik �s
szavalgatj�k a madrig�lokat, rendeznek chara-
deokat, tudom�nyos vitaest�lyeket, mulatnak
t�rsasj�t�kokkal, �nekelnek, t�ncolnak, k�r-
ty�znak. S k�zben sz�mtalanszor elQfordul,
hogy �pen a k�rtyaasztaltól, avagy a t�ncban
valakit a p�rj�tól h� el a hóh�r, jelentve:
madame, menj�nk, most �n k�vetkezik. R�-
vid bók �s b�cs�int�s a t�bbieknek �s
m�ris sz�ll fel a hóh�rtalig�ra, a t�bbiek
89
pedig szórakoznak tov�bb, hiszen mindegy,
valamennyi�knek m�r csak r�vid ideig tart.
S megható, hogyan szeretik egym�st; aki
kiss� hi�nyosabb toiletteben ker�lt be, annak
�sszevarrnak valamit az egym�s�ból, kinek
arcfest�ke, p�derje elfogyott, kap a m�siktól,
kinek m�g tal�n van egy f�l dobozzal; seg�-
tenek egym�snak �lt�zk�dni, a frizur�t fel-
tornyozni; varrnak, foldoznak egym�sra, ru-
h�kat alak�tanak �t, a b�rt�n egyetlen k�t-
j�n�l mosogatj�k a feh�rnemqket, a beteget
v�gtelen szeretettel �polj�k, s mindegyik�k
ped�nsan vigy�z a g�l�ns form�kra, �gy be-
sz�dj�kben, mint �lt�zk�d�s�kben �s eg�sz
magaviselet�kben. Valóban: ezek tudtak sz�-
pen �lni, de tudtak sz�pen meghalni is.
M�ria Antoinette, mikor a v�rpadon v�let-
len�l r�l�p az egyik hóh�rleg�ny l�b�ra, azt
mondja neki: Pardon, uram, rem�lhetQleg
nem okoztam �nnek f�jdalmat! . . .
S mindez a sok nemes �s sz�p �rz�s sorra
elpusztul a guillotine alatt, s ez az Qr�let tart
�vekig, m�g v�gre a sz�rny �nmag�t felfalja.
A r�muralom v�get �r, az elmenek�lt elQ-
kelQbb urak, d�m�k �s ifjak visszat�rnek
Parisba s ott az �ri fiatals�g, a h�res mus-
cadinok (mosusz-illat�ak, �gy nevezte el Qket
a csQcsel�k), avagy m�s n�vvel az incroyable-ok
(mert sqrqn haszn�lt�k azt a szót: ez hihe-
90
t�tlen ), m�g m�sk�pen pedig jeunesse dor�e,
ólmos botokkal felfegyverkezve, kibotozza a
csQcsel�ket az utc�król, a k�v�h�zakból, a
sz�nh�zakból, az elfoglalt mag�nlak�sokból,
ott �tik-verik a jakobinusokat ahol �rik; a
Marseillaise �nekl�s�t betiltj�k, m�r van �j
nemzeti daluk is, a c�me: A n�p �bred�se .
Szóval rendet teremtenek, melynek h�r�re
visszat�rnek a g�l�ns d�m�k is, s Beauharnais
Josefin, Mme de Tallien, Mme R�camier �s
Mme de Sta�l m�r megnyithatj�k szalonjukat.
Jos�phine Beauharnais k�sQbb Napóleon
feles�ge �s Mme Tallien a r�muralom
napjait egy k�z�s b�rt�ncell�ban t�lt�tt�k s
ott nagyon �sszebar�tkoztak. Mind a kette-
j�k szalonj�t sqrqn l�togatta az akkor m�g
t�bornok Bonaparte. �r�kat t�lt�tt a t�rsa-
s�gukban; egy �zben Mme Tallien kez�t meg-
ragadva, mint valami jós akkoriban nagy
divat volt a jósl�s t�bb mint egy óra
hosszat jósolgatott neki a tenyer�bQl. Mme
Tallien szalonja elsQsorban politikai szalon
volt. Egyik level�ben maga �rja: M�ltkori
ban est�re megh�vtam a k�l�nf�le politikai
p�rtok vezetQit. F�lve attól, hogy vacsora
k�zben majd hajbakapnak �s a t�ny�rokat
vagdoss�k egym�s fej�hez, az utolsó pilla-
natban hirtelen felugrottam a helyemrQl �s
poharamat magasra emelve tósztoltam: Uraim,
91
legyen feledve a r�muralom, bocs�ssunk meg,
kik megb�ntottak, minden francia fogjon
�ssze! Erre azut�n lecsendesedtek s engem
mint Notre Dame de Thermidort �nne-
peltek .
Mme Tallien ezen az est�lyen mint a
b�lcses�g istennQje volt �lt�zk�dve. Ott volt
Talleyrand is, Mme de Stael, Beauharnais
Jozefin �s m�g sok m�s kiv�ló d�ma.
Dac�ra Tallien nagy politikai befoly�s�nak,
as eleg�ns vil�gban m�gis a Mme R�camier
szalonja kedveltebb. A h�z �rnQje meghatóan
b�jos jelens�g, nagyon sz�p fiatal asszony �s
teljesen megk�zel�thetetlen. �gost porosz
herceg �vekig hasztalanul ostromolta szerel-
m�vel, Napoleon is mindent megprób�lt, hogy
a kegy�be jusson. Egy alkalommal nagy ud-
vari d�sz-eb�dre h�vja meg s maga mellett tart
fenn helyet a sz�m�ra, de R�camier asszony
nem fogadja el a megh�v�st. M�skor Fouch�t,
a ravasz rendQrminisztert k�ldi hozz�, azzal
az izenettel, k�rje udvarh�lggy� való kineve-
z�s�t, mert: �gymond a cs�sz�r �rzi,
mily jót�kony befoly�ssal lenne re� egy ilyen
hozz�m�ltó, nemeslelkq nQ k�zell�te .
R�camiert nem sz�d�ti meg ez sem, nem
akar Maintenon f�le szerepre v�llalkozni, s
kereken elutas�tja Fouch�t. Napoleon ekkor
annyira megharagudott r�, hogy t�nkrement
92
ur�nak, R�camier bank�rnak, egymillió frankos
k�lcs�n�t megtagadta s ezzel Qket a roml�sba
vitte, mondv�n: olyan �zletembernek,
aki �vi h�ztart�s�ra 600.000 frankot k�lt, nem
ad egy soust sem .
Igaz, kezdetben jól �ltek, de k�sQbb, b�r
�sszeh�zódva, szalonja akkor is a legtekin-
t�lyesebb �s a legkedveltebb volt. Az eg�sz
l�ny�t �tható �rtatlans�g �s lelki tisztas�g
term�szetess�g�vel, minden fesz�lyezetts�g n�l-
k�l vezeti vend�geit a h�lószob�j�ba, ahol a
kisebb fogad�sokat tartja, s ha a hely szqk,
a k�pekkel d�sz�tett kis f�rdQszoba is sorra
ker�l, ilyenkor a k�dat felford�tj�k s egy b�r-
sonytakaróval lef�dve, �lnek re�, a legkiv�-
lóbb vend�gek is, kik k�zt t�bb uralkodó �s
fejedelmi herceg is megfordul; gyakori vend�g
a p�rizsi diplom�ciai kar, melynek tagjai a
messze vil�gba viszik h�r�t az �rnQ rendk�v�li
b�j�nak �s mqvelts�g�nek. Napóleon, akinek
Fouch� �s k�mei mindig refer�ltak a R�camier-
est�lyeken megjelentekrQl, egy �zben d�h�sen
ki�lt fel: h�t mi ez, m�r az eg�sz �llam-
tan�cs enn�l az asszonyn�l �l�sezik . 1803-ban
egyszerqen betiltja R�camier est�lyeit. S a
pomp�s szalon egyelQre elhallgat, az �rnQ
Coppet-be a genfi tó partj�ra, legjobb ba-
r�tnQj�nek, Necker volt p�nz�gyminiszter
le�ny�nak, a h�res Mme de Staelnek a kas-
93
t�ly�ba kap megh�v�st, s ez a k�t oly ellen-
t�tes term�szetq nagy szellem, az oly v�gte-
len�l nQies R�camier �s az erQszakoss�gig
f�rfias Mme Sta�l megható bar�ts�gban t�lte-
nek itt ugyancsak folytonos szalón�let
k�zepette, az ott sereg sz�mra vend�g�l l�tott
�rók, k�ltQk, sz�n�szek �s zenemqv�szek t�rsa-
s�g�ban hossz� hónapokat. A legpomp�-
sabb s a leg�d�tQbb szórakoz�sa ennek a
t�rsas�gnak Mme R�camier klasszikus mqv�szi
t�nca, amirQl azt �rj�k, hogy p�ratlan a vil�gon.
Napóleonnak a buk�sa ut�n ism�t meg-
nyitja a p�rizsi szalonj�t, hov� az Q vil�g-
h�r�tQl vonzatva, a r�gi �ró-mqv�szt�rsas�gon
k�v�l, odaj�rnak Wellington, Canova, Metter-
nich, Humbold S�ndor, kiket az �rnQn k�v�l
Chateaubriand �s Benjamin Constant szelleme
mulattatnak.
Madame de Stael, Napoleon legb�trabb �s
leg�d�zabb ellens�ge, aki merte Napóleont
legdicsQs�gesebb napjaiban is t�madni, s aki-
nek R�camier-vel vetekedQ szalonj�ból a maró
g�nyq epigramm�k sz�lltak Napoleon fel�, a
legkit�rQbb �r�mmel fogadja Napoleon buk�-
s�t, mint ahogy �r�l annak az eg�sz akkori
Európa sa nagy lid�rcnyom�stól felszaba-
dulva a gyQztes fejedelmek �s diplomat�ik a
b�csi kongresszusra gyqlnek egybe . . .
* * *
94
1814 Qsz�tQl, 1815 tavasz�ig tart a kon- [ Pobierz całość w formacie PDF ]

pdf | download | pobieranie | ebook | do ÂściÂągnięcia

Archiwum